Lovas kísérettel vonultak végig a falun, majd a művelődési otthonban mutatták be táncaikat a hét végén Görgényüvegcsűrön a VII. Gyöngykoszorú – Néptánc-, Népdal- és Népviselet-találkozó résztvevői. Szász Teréz üvegcsűri tanítónő, a fesztivál szervezője szerint a Görgény völgye egyetlen magyar települése lakóinak sokat jelent az évente megrendezett seregszemle. Színpadra lépett a marosludasi Hajdina együttes, valamint csángó táncokkal a gernyeszegi Boglárka és magyarpalatkai táncokkal a marosfelfalusi Bíborka táncegyüttes is. /Antal Erika: Üvegcsűri Gyöngykoszorú. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
2007. november 9.
Népes közönség fogadta a Krónika napilap karavánját Gyergyóditróban. Felvetődött, szívesen lapoznának egy könyv formában kiadott válogatást a lap hasábjain megjelent cikkekből. A „Választunk vagy szavazunk?” vita során Tőkés László kampánystábjának részéről Rokaly József nyugalmazott tanár, a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács elnöke volt Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnökének vitapartnere. Petres hangsúlyozta, hogy az európai parlamenti képviselő-választáson „éles helyzetben markáns opciók ütköznek egymással”. Rokaly József érvelése indulatos volt, arrogánsnak és ostobának minősítette az RMDSZ „Új honfoglalás” szlogenjét. Marosludason nagyobbrészt a Krónikáról szólt a beszélgetés. /Krónika-karaván: Konstruktív ötletek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 12.
Marosludason november 10-én ötödik alkalommal szervezték meg a Gyöngykoszorú találkozót, ahol nyolc együttes lépett fel. A népi táncosok és énekesek seregszemléjén a városban működő Hajdina együttes megalakulásának nyolcadik évfordulóját ünnepelte. A találkozók erősítik magyar közösségünket, ébren tartják nemzeti öntudatunkat, hangsúlyozta Ferenczi Levente, a város alpolgármestere. A nyolcéves a Hajdina néptánccsoport az egyetlen, amely a helyi és a környező falvakbeli ifjaknak értelmes kikapcsolódást és szórakozást tud nyújtani. /Mezey Sarolta: Gyöngykoszorús faültetők. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./
2008. május 20.
A marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör és a marosszentgyörgyi Harangszó című újság találkozóra hívja a nonprofit helyi lapok, újságok, időszakos kiadványok, iskolai és diáklapok szerkesztőit, munkatársait. Rendszeresen jelenik meg a Szászrégen és Vidéke, az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Barót/, a Szovátai Hírmondó, az Új Kezdet /Marosvásárhely, Vártemplom református gyülekezeti lapja/, a Kéve /Csittszentiván, regionális református lap, lelkészek írják/ a Harangszó, a Küldetésben /Marosvásárhely a Keresztelő Szent János plébánia kiadványa/, a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/, a Bekecsalja /Nyárádszereda, a Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány alkalmi kiadványa/ és a PKSZ (Marosludas, Petrőczi Kata Szidónia Művelődési Egyesület kisújságja/. A világhálónak köszönhetően olvashatók az egyes gyülekezetek, önkormányzatok, ifjúsági szervezetek, iskolák lapjai, mint a Mécses, a gegesi református egyházközség lapja, a Makfalvi Tekintő, illetve az Ébresztő (Dicsőszentmárton, az alsó-küküllői magyar gimnazisták hetilapja), a nagykendi gyermekek Okoska című iskolai lapja, vagy a Dobbantó, a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapja. A közösségi lapok szerkesztőit, újságíróit, kiadóit várják Marosszentgyörgyre, a római katolikus plébániára június 4-ére, a találkozó házigazdája Baricz Lajos papköltő. /Bölöni Domokos: „Lapos” találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
2008. június 13.
A marosludasiak kisebbségben élnek a Maros-parti városkában. Petrőczi Kata Szidónia (1662–1708), az első magyar nő-költő sorsa összefonódik e tájakkal. A ludasi fiatalok az ő nevét választották a vidék magyar nyelvű lapjának címéül, így: PKSZ HÍRLAP, a Petrőczi Kata Szidónia Egyesület hírlapja. A hírlapi státustól ugyan még messze áll, hiszen rapszodikusan jelenik meg, de a nemzet és a környék történelmével, híresebb személyiségeivel összefüggő írások érdekessé teszik a nyolcoldalas újságot, amelynek felelős kiadója Fekete Kovács Levente, főszerkesztője Zilahi Szilárd. /b. d. : Pékáesz: vajon mi az? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./
2008. szeptember 16.
A tanév első napján az Andrássy-telepi Petőfi Sándor Általános Iskola felső tagozatának megszüntetése miatt tiltakoztak a szülők. Tiltakozásuk jeléül gyerekeik nem akartak felszállni arra az iskolabuszra, amellyel a marosludasi 1-es iskolába vitte volna őket. A szülők sérelmezik, hogy senki sem tájékoztatta őket arról, hogy az idei tanévtől gyermekeiknek ingázniuk kell, másrészt pedig azt fájlalják, hogy az V-VIII. osztály megszüntetésével elsorvasztják a helybeli magyar nyelvű tanintézményt. Az Andrássy-telepi szülők petíciót nyújtottak be a megyei tanfelügyelőséghez, melyben kérik a Petőfi Sándor Általános Iskola V. -VIII. osztályának további működését. Kali Barna Andrássy-telepi református lelkipásztor elmondta, hogy a szülőkkel iskolakezdés előtt három nappal közölték a hírt – egy póznára kiragasztott plakáton. A lelkész elmondta, egy svájci kapcsolat révén rengeteg pénzt fektettek az iskolába, felújították, korszerű fűtési rendszert szereltek fel. Enyedi Miklós, a Marosludasi 1-es Számú Általános Iskola aligazgatója miniszteri határozatra hivatkozott, ennek értelmében megszűnik az V-VIII. osztály. Azokon a településeken, ahol eddig összevont osztályokban folyt a tanítás, és a minisztérium iskolabuszt utalt ki a tanulók szállítására, az oktatás a következő tanévtől a központi iskolában zajlik. Andrássy-telepen összesen 34 V-VIII. osztályos tanuló van, közülük 15-en már az előző tanévben is Marosludason tanultak, ez évtől további 19 fog ingázni. /Mezey Sarolta: Zűrzavaros tanévkezdés Andrássy-telepen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2008. december 22.
A Maros Művészegyüttes, az EMKE Maros megyei szervezete és a Folk Dancing and Music Egyesület szervezte december 20-án a Gyöngykoszorúk gyöngye néptánctalálkozót és a Szombat este nem jó citerázni… elnevezésű, közös citerásműsort Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes székházában. Az év művelődési mérlegét dr. Ábrám Zoltán megyei EMKE-elnök és Barabási Attila-Csaba, az együttes aligazgatója vonták meg. Az előcsarnokban régi hangszereket tekinthetett meg a közel félezernyi résztvevő, a táncosok és nézősereg. Kilyén Ilka EMKE-vezető, színművésznő mély átérzéssel adta elő Kányádi Sándor Fekete-piros című költeményét. Több együttes fellépett, a marosvásárhelyi Napsugár, a marosludasi Hajdina, a kibédi Madaras Gábor néptánccsoport, a holtmarosi együttes, a marosfelfalui Bíborka, a jeddi Benedek Elek iskola táncosai, a dicsőszentmártoni Kökényes, a segesvári Kikerics, a backamadarasi Kincses, az erdőcsinádi Árvácska, a vásárhelyi 10-es iskola csoportja, a mezőpaniti Kádár Márton iskola gyermekjátékköre és Muskátli tánccsoportja, a vajdaszentiványiak hagyományőrző együttese, a sámsondiak citerás és népdaléneklő csoportja. /Bölöni Domokos: Gyöngykoszorúk gyöngye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
2009. január 27.
Január 24-én, vasárnap Kolozsváron a Donát úti református templomban a magyar kultúra napjára emlékeztek, ugyanakkor Györkös Mányi Albert festményeiből megnyílt az egyházközség tanácstermében a kiállítás. A rendezvény a házigazda gyülekezet vegyes karának fellépésével kezdődött. Egyed Emese egyetemi tanár Adyról értekezett. Fellépett Marosludas református egyházközségének énekkara és a sepsiszentgyörgyi Cantus firmus vegyeskara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica Kamarakórus. /N. -H. D. : Ünnepség a Donát úti templomban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2009. február 7.
Dr. Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ Maros megyei elnökségéhez, a Maros megyei történelmi egyházak vezetőihez és a nyolcadikos magyar diákokhoz szóló felhívást tett közzé. Az RMDSZ, az RMPSZ megyei szervezetének és a történelmi egyházak vezetőinek közös közbenjárása eredményeként sikerült kiigazítani a Megyei Tanfelügyelőség kilencedik osztályos beiskolázási tervét, oly módon, hogy az idén nyolcadik osztályt végző diákok 67 kilencedik osztályban tanulhatnak tovább anyanyelvükön. Köszönetet mondanak mind a szakmai szervezetnek és az aláírásgyűjtést támogató egyházaknak, mind az aláírásukkal hozzájáruló, felelősen gondolkodó magyaroknak. Ugyanakkor fokozottabban oda kell figyelni a magyar anyanyelvű gyerekek iskoláztatására is, hiszen a tavalyi beiskolázások során nem sikerült minden betervezett magyar osztályt beindítani. Különösen a szórványtérségekben – Segesvár, Dicsőszentmárton, Marosludas, Radnót, Nagysármás és Szászrégen körzeteiben – egyre gyakoribb, hogy a magyar anyanyelvű gyerekeket román osztályokba íratják. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2009. május 18.
Több mint százéves álma valósult meg a Marosludashoz tartozó Andrássy-telep római katolikus híveinek: új templom épült a háromszáz lelket számláló és a ludasi templomtól több kilométerre lakó hívek számára. A Boldog Gizelláról elnevezett szent hajlékot Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel május 16-án. Jakubinyi György magyar, román és német nyelven szólt a hívekhez, valamint a magyarországi, németországi és svájci vendégekhez. „A templomépítés mindig a jövőt jelenti, a reménységet, azt, hogy ez a nép itt akar maradni, itt akar élni továbbra is és a következő nemzedékeknek is biztosítani akarja az istenházát, ahol hetente összegyűlhetnek” – mondta. A templom tervét 2003-ban készítette Esztány Győző csíkszeredai műépítész. Andrásy-telepen körülbelül 900 magyar él, ebből 600 református, 300 pedig római katolikus. /Menyhárt Borbála: Építő közösség. Beteljesült az andrássytelepiek álma. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2009. július 4.
Idén 5. 530 diák végezte el a nyolcadik osztályt Maros megyében. A magyar tagozaton 168, a románon 386 üres hely maradt, magyar tagozaton elsősorban vidéken maradtak üres helyek. Nyárádszeredán természetvédelem-mezőgazdaság szak indítását akarták, de nem jöttek magyar tanulók. A ludasi iskolaközpont magyar tannyelvű mechanika osztályában 21, a dicsőszentmártoni szakmai iskola hasonló profilján 18, Erdőszentgyörgyön a humán valamint a fodrász-, manikűrös- osztályokban szintén 18, a régeni Lucian Blaga Iskolaközpont fafeldolgozó osztályában 16 helyre nem akadt jelentkező. /b. i. – b. gy. : Foghíjas kilencedik osztályok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./
2009. szeptember 19.
Illés Ildikó, a magyar oktatásért felelős Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte, a megyében négy magyar tannyelvű középiskolai osztály nem indult, mivel nem volt elegendő jelentkező. A marosludasi középiskolában idén először hagytak jóvá egy magyar tannyelvű mechatronika osztályt, ellenben erre csak 9 diák jelentkezett – közölte Enyedi Miklós aligazgató. /(menyhárt): Nem kelendő a magyar nyelvű szakoktatás? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2009. október 5.
Október 3-án nyílt meg Marosvásárhelyen Kiss Ibolya festészeti tárlata. Calin Bogatean, a Maros Megyei Hagyományőrző Forrásközpont szakelőadója a megnyitón román nyelven ismertette Kiss Ibolya életútját. Kiss Ibolya 1928. augusztus 16-án született a Marosludashoz közeli Istvánházán. Kolozsváron szerzett tanári képesítést román nyelv és irodalomból. Először 1946-ban állított ki, azóta száznál is több kiállításon szerepeltek képei. „Képein mintha mindig sütne a nap – idézte Nagy Miklós Kund 1999-es méltatását Bölöni Domokos. – Derűsek, optimizmust, életkedvet sugároznak, látszik, hogy ünnepi hangulatban, jókedvében festette valamennyit. ” /Büki Sz. Mihály: Kiss Ibolya derűt sugárzó képei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./
2009. október 13.
Marosvásárhelyen bemutatták Bustya Dezső lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori püspök-helyettese Gazdámnak célja volt velem /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című önéletrajzi ihletésű könyvét a diktatúra idején, a meghurcoltatásban, mégis hűségben, hitben leélt életéről. Bustya Dezső Erdőszentgyörgyön született, Kolozsváron érettségizett. 17 éves korától két évig börtönben ült, politikai fogolyként – részt vett egy röpcédula-terjesztő akcióban. Elvégezte a teológiát. Lelkipásztorsága legnehezebb időszakát a ludasi tanyavilág pasztorálása jelentette. Megtörtént, hogy naponta 30 kilométert kellett gyalogolnia. Marosvásárhelyen templomot emelhettek, még a rendszerváltás előtt nekikezdtek az építkezésnek. A doktorátus megszerzésével meg kellett várnia az 1989-es fordulatot, annak ellenére, hogy dolgozata még a hetvenes években elkészült. Szerkesztői munkássága is a változások után kezdődött. Megindították az Üzenet című református gyülekezeti lapot. /Nagy Botond: Memoármozaik a múlt századról. Bustya Dezső kötetéről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./
2009. november 9.
120 éves templomát és százéves orgonáját ünnepelte a marosludasi református gyülekezet. E kerek évfordulók alkalmából Református Napokat szervezetek. Az ünnepségek november 7-én kezdődtek, Kilyén Ilka színművésznő előadásával, majd megnyitották Kiss Ibolya képzőművészeti tárlatát. A november 8-i ünnepi istentiszteleten dr. Pap Géza püspök hirdetett igét, majd számos köszöntés, előadás, kórus- és orgonamű hangzottak el. Az istentisztelet végén a torony alatti előtérben lelepleztek egy márványtáblát, amellyel az itt szolgáló lelkészeknek kívánnak emléket állítani. Marosludas múltjáról tartott előadást Szekeres Adél tanárnő, a templom történetét Piperné Zilahi Piroska ismertette, aki az emléktáblát adományozta a gyülekezetnek. /Mezey Sarolta: Megújult hajlékban megújult lélekkel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
